Milyen volt a húsvéti készülődés
A húsvéti ünnepek beköszönte előtt a katolikus háztartások, családok vagy falvak hosszú, akár 40 napos böjtöt tartottak. Nem ettek húst, nem voltak bulik és még esküvők sem. A nők a böjt alatt sötét ruhát viseltek, és a sötét fejdísz sem hiányzott a fejükről.
Hagyományos szokás volt két héttel húsvét előtt, az ún. halálvasárnapon Morena égetése. A lányok szalmából készítettek egy bábut - Morenát, akit női ruhába öltöztettek, és egy egész menet kíséretében elvitték a falu alsó végébe. A bábut levetkőztették, felgyújtották, és a patakba dobták. Ezzel búcsúztak el a hosszú téltől, betegségtől és haláltól.
A böjt természetesen nem a munkáról szólt, ebben az időszakban kezdtek a háziasszonyok felkészülni a közelgő tavaszi feladatokra: zsákokat, ponyvákat varrtak, gabonát gyűjtöttek, krumplit ültettek és egyéb munkákat végeztek. A férfiak eszközöket és kocsikat javítottak, vagy trágyát szállítottak az istállóból olyan helyekre, ahova télen nem tudtak eljutni.
Gyakoribbak voltak az istentiszteletek is, amelyek során rügyező fűzfaágakat szenteltek meg. A megszentelt ágak a családot, a háztartást és az állatokat voltak hivatottak védeni – ezért a háziasszonyok a bejáratnál található keresztre vagy gerendára helyezték, néha a gabona vagy a burgonyatermés mellé tették.
Zöldcsütörtök
Ahogy a neve is sugallja, a zöld szín igazán fontos szerepet játszott ezen a napon - főleg az étlapon. Az emberek úgy tartották, hogy zöldcsütörtökön (nagycsütörtökön) a zöld ételek (mint a pitypang, káposzta, spenót, csalán, medvehagyma) fogyasztása segít, hogy egész évben jó egészségnek örvendjenek. Egy másik szokás is kapcsolódott a zöld növényekhez, pontosabban a fűhöz: lábmosás a reggeli harmattal. Ezt az embereknek még napkelte előtt kellett megtenniük.
Hasonlóképpen, mielőtt felkelt a nap, a háziasszonyoknak ki kellett takarítaniuk az egész házat. A felsöpört szemetet ezután az útkeresztezéshez vitték. Miért? Úgy tartották, hogy a családot így év közben nem zavarják majd a rovarok, különösen a tetvek és a bolhák. A lányok korán reggel az akkor már rügyező fűzfához mentek, és itt ünnepélyesen megfésülködtek. Ettől a folyamattól gyönyörű, hosszú hajat vártak. Nagycsütörtökön ráadásul az emberek pénzt sem kérhettek kölcsön – ha ezt megtették volna, szegénység sújtotta volna őket.
A nagycsütörtök egyik legfontosabb hagyománya a harangok megkötözése volt. A szentmise kezdete előtt kötötték meg őket, és egészen fehér szombatig nem szólaltak meg. Helyüket azonban a ministránsok váltották fel, akik reggel, délben és este csörgőkkel vagy kopogtatókkal járták a falut, és legalább így „harangoztak”. Nagycsütörtökön az istállóban fokhagyma kereszteket is készítettek az állatok védelme érdekében.
Nagypéntek
Jézust nagypénteken feszítették keresztre, ezért úgy tartják, hogy ez egy mágikus nap. A folyó vagy más „élő víz” (például patak) fontos szerepet játszott ezen a napon. Nemcsak azok jártak megfürödni benne, akik azt gondolták, hogy így egészségesek lesznek és megszabadulnak a különféle bőrbetegségektől, hanem az állatok is. A gazdák átvezették a lovaikat a patakon, mert úgy tartották, hogy így erős lesz a lábuk és egészséges lesz a patájuk. Nagypénteken még vizet is hordtak a tartályokba – gyakran átok ellen.
Nagypénteken azonban nem volt munka, a családok együtt töltötték az időt, böjtöltek. A böjt ezen a napon sokkal szigorúbb volt, nem csak a hús mellőzéséről szólt: egy darab kenyér és egy pohár víz jelentette az étkezést. A háziasszonyok is pihentek, úgy tartották, ha például mosnának, a fehérneműjüket Krisztus vére áztatná.
Fehérszombat
Bár fehérszombaton (nagyszombaton) már lehetett dolgozni, sok család még mindig kényeztette magát. A férfiak korbács szövésre, a gyerekek tojásdíszítésre, a háziasszonyok főzésére és sütésére használták az időt. A hagyományok azonban még ma is ehhez kapcsolódnak. Az egyik közülük "Júdás felgyújtása"; egy tálba vagy tartályba barkát tettek, amit felgyújtottak, a hamut pedig félretették hamvazószerdára.
Virágvasárnap
Jön a virágvasárnap, a nagyböjt vége és a mulatozás kezdete. A nap eseménye a szentmise volt. Itt szentelték fel a család által közösen elfogyasztott ételeket. Ha kimaradt valami, a háziasszonyok hagyták megszáradni, és gyógyításhoz használták fel, elásták a földbe a mezőn, vagy ünnepélyesen elégették a maradványokat. Az is a hiedelmek közé tartozott, hogy aki a legelőbb ér haza a templomból, az előbb arathatja le a termést.
A lányok barkát gyűjtöttek, és az élet és a tavasz jelképeként szórták szét a faluban. Még a barkákat is felszentelték a templomban, amely arra szolgált, hogy szerencsét hozzon a háztartásnak. Például a gazdák a felszentelt barkákat a lovakhoz a hámba, vagy az első felszántott barázdába rakták. Ez arra szolgált, hogy megvédjék a termést az áprilisi időjárás viszontagságaitól.
Díszítse fel a házát húsvétra: Tekintse meg dekorációink és lakberendezési kiegészítőink kínálatát
Húsvéthétfő
A húsvéti ünnepek legboldogabb része a húsvéthétfő. A legények már kora reggel meglátogatták a lányokat – régen csak az egyedülálló, facér férfiak. Egyes részeken locsoltak, másutt a korbácsolás volt a szokás. Úgy tartották, hogy a hidegvizes locsolás egészséget, szépséget és termékenységet ad a lányoknak. A húsvéti locsoláshoz használt víznek "élőnek" kellett lennie, vagyis a patakból vagy a folyóból kellett hozni.
Régebben a korbácsolás is másképp nézett ki: gyakran csak egy pálca volt, amellyel a facér legény először a lány lábát érintette meg, hogy fürge legyen, majd a csípőjét, hogy termékeny legyen, végül pedig a kezét, hogy szorgalmas legyen. A fiúk kaptak egy fújt és festett tojást a lányoktól, és ha egy szerelmes megjegyzés is volt rajta, a legény május 1-jén fát állított a lánynak, és hamarosan várható volt az esküvő.
Melyek a hagyományos húsvéti ételek
A tojás a húsvét hagyományos szimbóluma – az új életet jelképezi. Továbbá ez volt az emberek kedvenc étele is. A főtt tojást annyi darabra vágták, ahány családtag volt. Ha mindenki megette a saját darabját, úgy tartották, hogy az a családot egyben tartja majd, és egészségesek lesznek.
A hagyományos húsvéti ételek nemcsak a régiótól és a vallástól, hanem az érintett családok vagyonától is különböztek. A gazdagabb családokban bárányt sütöttek vagy pörköltek, a szegényebbekben kecskét. Manapság a bárányt felváltotta a piskótatésztából készült bárány alakú sütemény. Készítettek burgonyametéltet, dagasztott kalácsokat és rétest is. A szegényebb családokban nem hiányzott az egyszerű káposztaleves sem krumplival vagy tésztával. Valahol még békacombot is adtak a böjtös káposztaleveshez.
Olvassa el: 5 egyszerű recept húsvétra: Édes és sós finomságok a locsolóknak.
A húsvét egy olyan ünnep volt, amikor az egész család együtt volt otthon, és sok időt töltöttek az asztalnál. Ezekben a napokban még azok az emberek is otthon maradtak, akiknek "utazó szakmájuk" volt, mint a drótmunkások, kőművesek és más iparosok, akik a munkájuk miatt állandóan utaztak. A család és az otthon töltött idő volt a húsvéti ünnepek alapja.